Magyarországon hiányzó szakokért és jobb munkahelyekért mennek külföldre a magyar egyetemisták, pedig nem feltétlenül kapnak magasabb színvonalú oktatást. A 2012-es keretszámvágás hatásai már most érződnek.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Lőrincz Borbála mesél arról, három év angliai élet után miért fontolgatja még mindig a hazaköltözést.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Prinz Dániel mesél arról, miért nem versenyezhet a magyar felsőoktatás az amerikaival, és milyen az, amikor nem a kormány határozza meg, mit tanulhat, és mit nem.
A 21. század első évtizedében két nagy tényező befolyásolta jelentősen a nemzetközi hallgatói mobilitást: a 2001.
Az Erasmus megmentéséért fogott össze a három legnagyobb európai diákszervezet.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében a 26 éves Rácz Péter mesél arról, milyen "kezdő kiköltözőnek" lenni, milyen hazajönni, és milyen bizarr tapasztalatokat szerezhet az ember erasmusos hallgatóként.
Spanyolország, Olaszország és Dánia – ezeket az országokat célozza meg a legtöbb Erasmus-ösztöndíjas – írja az...
A becslések szerint háromszor több magyar diák jelentkezett idén osztrák egyetemekre, mint egy évvel korábban. A legtöbb felvételiző olyan szakot választott, amelyre itthon – a 2012-es keretszámvágás miatt – nem juthatott volna be. A tandíjmentesség egyre több magyar felvételizőt csábít, de csak biztos német nyelvtudással érdemes nekivágni.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében a 36 éves kutató, Gelléri Gábor mesél hazatérésről és az (újra)kiköltözésről, na meg arról, milyen érzés az, amikor már az ember saját édesanyja is a hazaköltözés ellen érvel.
Alapszak az Egyesült Államokban, szakdolgozatírás Indiában, PhD-képzés Chilében, féléves tanulmányút Indonéziában – jobbnál jobb ösztöndíjpályázatokat találtunk a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) oldalán. A legérdekesebb felhívások közül válogattunk.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának első részében egy 26 éves PhD-hallgató, Birtha Magdi mesél arról, pályakezdőként hogyan vált "főállásává" a munkakeresés, és hogy elég erős érv-e a hazaszeretet, amikor kint maradásról-hazaköltözésről van szó.
Mesterképzés Norvégiában? Egyetemi diploma Azerbajdzsánból? Doktori iskola Londonban? A Move2Study Nemzetközi Továbbtanulási Börzén jártunk – diákokat kérdeztünk arról, miért szeretnének külföldön tanulni.
Jobban teljesítettek idén a diákok a történelem próbaérettségin, mint a tavalyi éles vizsgán – de voltak nehézségek is bőven. Mutatjuk, mely feladatokkal gyűlt meg a legtöbb diák baja, és mire érdemes figyelni már élesben.
