A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.
Egy japán angoltanár merész módszerrel próbálta felkelteni diákjai érdeklődését: Hideo Kojima legendás horrorjátékát, a P.T.-t használta tananyagként. A cél az volt, hogy a tanulók valódi helyzetekben, érzelmi bevonódással gyakorolják az angolt – még akkor is, ha ehhez időnként sikoltozni kellett az órán.
Ilyen megközelítésből még biztos nem elemezték a világszerte ismert videójátékot.
A díjazottakat Game Awardson hirdették ki, és nem maradtak el a készülő játékok bejelentései sem.
Elérte a 255. szintet és hirtelen visszaállt a játék számlálója a nullára.
A legtöbb diák számára a pihenésről szól a nyári szünet, a szülőknek viszont lehet nem ez jut először eszükbe a legmelegebb hónapokkal kapcsolatban. Több mint két hónap szünetet kapnak a gyerekek, akiket nem mindig egyszerű szórakoztatni. Hoztunk néhány ötletet, amivel lefoglalhatjátok őket néhány órára.
A hazai versenyek után nemzetközi pályán is megmérettethetik magukat az egyetemek hallgatói.
31 kategóriában osztottak ki díjakat a Los Angelesben az idei The Game Awards (TGA) díjátadóján, ahol az év játéka díjat a Larian Studios belga videojáték-fejlesztő cég szerepjátéka, a Baldur's Gate 3 vihette haza,
20 millió dollárt (6,8 milliárd forint) kell fizetnie a Microsoftnak az Egyesült Államok szövetségi szabályozói részére, miután kiderült, hogy illegálisan gyűjtöttek adatokat Xbox-fiókot létrehozó gyerekekről.
Nem csak azt rótták fel neki, hogy elspoilerezte a játék végét, de az illetékes hatóság szerint a gameplayekhez önmagában a jogtulajdonos előzetes engedélyét kell kérni.
Az amerikai Vermont Egyetem friss kutatása szerint jót tehet a gyerekek agyának, ha videójátékoznak.
Amerikában egyelőre orvos írhatja fel az ADHD-soknak a direkt számukra kifejlesztett játékot.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
