Mindegy, hogy idén érettségiztek, vagy majd csak jövőre, sosincs túl korán elkezdeni a felkészülést az írásbeli történelem érettségire. Mutatjuk, hol tudjátok ezt megtenni.
Már a hét eleje óta terjedt a Facebookon egy poszt a szerdai töriérettségi állítólagos esszéfeladatairól. A posztról az Oktatási Hivatal is tudott.
A mai töriérettségi után megoszlottak a vélemények arról, melyik volt a könnyebb esszépárosítás. Nézzük, melyik rövid és hosszú esszét választották az Eduline olvasói.
Az elmúlt percekben közzétettük a középszintű töriérettségi rövid választ igénylő feladatinak és esszéfeladatainak megoldási javaslatait - ebben a cikkben az összes feladatok és mind a négy esszét megtaláljátok.
A középszintű történelemérettségi második hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi első hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi második rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
A középszintű történelemérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében összesen 50 pontot lehetett gyűjteni. Itt találjátok a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldást.
Több tízezer érettségizőhöz jutott el a hét elején az a Facebook-poszt, amelynek szerzője azt állította: biztosan tudja, hogy idén a középszintű történelemvizsgán a Horthy-korszak külpolitikájáról, az ENSZ működéséről és Mátyás király belpolitikájáról kell majd esszét írni. A végzősök egy része komolyan is vette a tippet, amelyről szerda délelőtt kiderült, hogy fals volt. A diákok egészen más esszétémákat kaptak az írásbelin, de így sem jártak rosszul.
Klasszikus, a középszintű töriérettségihez passzoló esszéfeladatokat kaptak idén a diákok, akik a Kádár-korszakról, az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról és az Árpád-kor magyar történelemről is írhattak esszét a vizsga második részében.
Az Eduline által megkérdezett történelemtanár szerint változatos témákat kaptak a diákok a középszintű érettségi első részében. A vizsgázóknak többek között a zsidó vallásról, a reformációról, a Horthy- és a Rákosi-korszakról, a magyarországi romákról szóló kérdéseket is meg kellett válaszolniuk a megadott képek, grafikonok, szövegek alapján.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.
