Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.
Finoman szólva sem ez volt a legnépszerűbb terület: tavaly 6453 kezdtek el valamilyen pedagógusképzést. Megnéztük, idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pedagógusképzéseken az egyetemek és főiskolák.
Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót és a közösségi oldalakat, hogy idén az egész országban mindössze 22-en jelentkeztek első helyen fizikatanárnak, 25-en pedig kémiatanárnak. Valójában valamennyivel többen, de ez nem változtat érdemben a helyzeten: komoly tanárhiánnyal kell számolni.
A tanári pályát még azt ezt választók is hátrébb rangsorolják más foglalkozásoknál, karrierlehetőség helyett a háziasszonyi motivációk vezérlik őket. A hallgatók szerint a pályaalkalmassági nem szűri ki azokat, akik nem lesznek megfelelőek a szakmára. Sokan már a diplomaszerzés előtt megbánják, hogy a tanári pályát választották.
Milyen szakpárokat választhatnak azok a diákok, akik osztatlan tanárképzésre jelentkeznek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Újabb változás előtt áll a tanárképzés a 2013/14-es tanévben. A szakemberek jelentős része szerint a bolognai típusú képzés megbukott ezen a területen. Meggyőződésük, hogy jobb lett volna a 2008-tól alapképzésre és mesterképzésre bontott egyetemi tanulmányi rendszerből eleve kivonni a pedagógusokat, ahogyan az orvos- és jogászjelöltek is maradtak a régi rendszerben. Jövőre ismét osztatlan tanárképzésre jelentkezhetnek az érettségizettek.
A tanárképzés visszaáll az egyciklusú, osztatlan kétszakos rendszerre, és megduplázódik a gyakorlati képzési idő jövő...
Az egyciklusú képzés visszaállításával együtt teljesen megújítja a tanárképzését a Debreceni Egyetem (DE), amelynek...
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
