Van, ahol már az egynapos osztálykirándulásnak is örülnének, máshol minden évben 2-3 napra viszi a tanár a diákjait. Iskolánként változhat, mire van lehetőség, azonban több helyen idén is korlátozásokat vezetnek be.
Mi lesz a nyitás után az otthon maradó diákokkal, ha a személyes oktatás alatt nem mehet tovább párhuzamosan az online oktatási? Hogyan tarthatnak lépést az osztállyal azok, akik a járványhelyzet miatt nem engedik iskolába a gyereküket?
A korábbi tervekkel ellentétben április 19-én csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai nyitnak ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután. A szülők egy része alighanem örül a hírnek, sokan ugyanis félnek visszaengedni gyerekeiket a közösségbe, tartanak attól, hogy elkapják a vírust és hazaviszik azt a családba - ez derül ki azokból a levelekből és hozzászólásokból, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott. Mégis sokan fognak hétfőtől kockáztatni, mert már nem tudják megoldani az otthoni gyermekfelügyeletet.
Az általános iskolások szüleit és tanárait is megosztotta a bejelentés, miszerint szerdától online oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, a 14 év alatti diákoknak viszont továbbra is be kell járniuk az órákra. Egyesek örülnek neki, hogy ebben a korosztályban marad a tantermi oktatás, mások viszont annyira féltik a gyermeküket, hogy suliba sem merik engedni őket.
Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.
A Szülői Hang több mint ötezer szülő részvételével készített felmérésből kiderül: az általános iskolákban a matek- és az angolórákat érinti leginkább a tanárhiány.
A tanárhiánnyal romlik az oktatás minősége, csökkennek a gyerekek lehetőségei és esélyei is. Többek között ezeket a követkeményeket tapasztalják a szülők, akik eddig részt vettek a Szülői Hang Közösség online kutatásában.
Nem meglepő eredménnyel zárult egy, a szülők körében végzett felmérés: a többség gyengének ítéli az iskolai nyelvoktatást.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
