Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.

Korábban már írtunk róla, hogy az ADOM Diákmozgalom készített egy felmérést, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a tavaszi digitális oktatásról. Akkor a diákok válaszaiból szemezgettünk, most pedig a tanárok és a szülők véleményeit mutatjuk meg.

A tanárok túl voltak terhelve

A kérdőívet kitöltő közel kétezer tanár 30,1 százaléka a diákok hozzáállását és lelkesedését tartotta a legpozitívabbnak a tavaszi távoktatás alatt. 15,9 százaléka a digitális készségek fejlődését, 7,1 százalék a diákok nagyobb önállóságát, 6 százalék a távoktatás kényelmességét, 4,9 százalék pedig a digitális oktatás közösségépítő jellegét emelte ki.

A válaszadók 20,8 százaléka szerint a személyes kontaktus hiánya volt a legnehezebb a tavaszi időszakban, de többen említették a távoktatás alacsony hatékonyságát (19,4 százalék) és a technikai nehézségeket is. A tanárok több mint 80 százaléka azzal is egyetértett, hogy a digitális oktatás alatt többet kellett foglalkozniuk a tanításhoz kapcsolódó teendőkkel. A tanárok közel fele (49,26%) naponta 10 vagy annál is több órát töltött az iskolai feladatokkal az online oktatás idején.

38 százalékuk egyébként elsősorban online óra formájában, valós időben tartotta meg az óráit, 30 százalékuk főleg online elküldött tananyag és feladatok formájában, 19 szézalékuk nagyrészt feltöltött videó vagy hanganyag segítségével, 12,9 százalék pedig egyéb módon. A legtöbben a Kréta, a Facebook és a Google Classroom segítségével tartották a kapcsolatot a tanítványaikkal. Azzal kapcsolatban, hogy elegendő szakmai támogatást kaptak-e az iskolától vagy a fenntartótól, összességében 3,49-es átlag született.

A szülők számára is nehéz időszak volt

A felmérésben a szülők egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhették a tavaszi távoktatást. A több mint háromezer beérkezett válasz alapján 57,18 százalékuk 6-os vagy annál jobb értékelést adott, 42,82 százalékuk pedig 5-öst vagy annál rosszabbat.

Több mint 69 százalékuk jelezte, hogy többet kellett foglalkoznia a gyermeke(i) iskolai teendőivel. A válaszokból természetesen az is látszott, hogy főleg azok számára jelentett plusz terhet az iskola, akinek általános suliba jár a gyereke. Ez azért lehetséges, mert az alsós diákok szülei közvetítő szerepet láttak el az iskola és a tanuló között. Ők fogadták és követték nyomon az online kitűzött feladatokat, ezzel igen jelentős terhet vállaltak magukra, hiszen sokszor a tananyagot is nekik kellett elmagyarázniuk gyermeküknek a tanár személyes jelenlétének hiánya miatt - 14,8 százalék szerint a tanárok nem is tartottak órát az online oktatás idején.

A távoktatás negatívumaként 31,3 százalék említette még, hogy a szokásosnál is leterheltebbnek látta gyermekét (a tananyag és a kiadott feladatok mennyisége miatt). 12,1 százalék pedig átláthatatlannak és szinte követhetetlennek tartotta a távoktatás során használt sok különböző platformot. Voltak, akik a magyarázat mennyiségét keveselték, míg másoknak a digiális eszközök hiánya jelentett problémát. Sokan úgy vélik, hogy utóbbiakat a diákok és tanárok számára egyaránt biztosítani kellene.

Ugyanakkor többen pozitívumokat is láttak a távoktatásban. A legtöbben (17,5 százalék) a diákok saját időbeosztását, önállóságra való nevelését tartották a legfontosabb pozitívumnak. 11,9 százalék a tanárok hozzáállását, segítőkészségét emelte ki. A válaszadók 7,9 százaléka kényelmesebbnek tartotta az online oktatási formát, illetve a hajnalban való felkelés elhagyása, valamint a kevesebb stressz miatt kipihentebbnek látta gyermekét ebben az időszakban. Mindemellett olyan pozitívumok is előkerültek, mint például a család együtt töltött idejének megnövekedése vagy éppen az informatikai készségek fejlesztése.  

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!