A takarító először megtagadta a pedagógus osztálytermének takarítását, majd súlyosan sértegette és megfenyegette a homoszexuális tanárt.
Lassan két éve törvény mondja ki, hogy az iskolák nem hívhatnak meg külső szakértőket, akik segíthetnek a gyerekeknek és fiataloknak olyan nehéz témákban tisztán látni, mint a függőségek, az internet veszélyei vagy a szexualitás.
Az egyetemi óra célja a fiatal generáció tudatosabb szexualitásra való nevelése, az óra tematikája pedig - bármennyire is meglepő - nem tartalmazza ilyen témájú felvételek megtekintését.
Az első héten még csak más néven mutatkozott be, a másodikon már sminkben, utána pedig női ruhában ment egyetemre. Hosszú évek őrlődésének vetett véget, amikor Alíz végre Alízként kezdett élni, ez viszont a doktori képzését is érintette, ráadásul egy egyházi egyetemen.
A szülők szerint kifogásolható rajzfilmet vetítettek az iskolásoknak.
Az Átlátszó írta meg, hogy a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumból novemberben elküldtek egy szaktanárt, mert “az online térben korábbi figyelmeztetés ellenére pedagógushoz nem méltó módon viselkedett”. De az őt lebuktató diákok is büntetést kaptak az iskolától.
Kutatások szerint a 11 év alatti gyerekek fele látott már pornográf tartalmakat - a szülőknek kicsit előrébb kell hozniuk a nagy beszélgetést.
A Fővárosi Főügyészség letöltendő fegyházbüntetést kért a budapesti iskolában dolgozó férfival a szemben, aki bizalmi viszonyt alakított ki a gyerekekkel és többüket molesztálta.
Szexuális forradalom zajlik a mobilalkalmazások terén is.
Egy szexológus szerint a kamaszokkal iskolában pornót kellene nézetni, a közös filmnézés ugyanis lehetőséget teremtene, hogy kritikusan viszonyuljanak az ilyen filmekhez, és tudatosuljon bennük, hogy az ott látott dolgoknak a valódi nemi élethez nem feltétlen van sok közük.
Kínos interjúkérdéseket kaptak azok a hallgatók, akik a Bournemouthi Egyetem hallgatói önkormányzata által...
„Jézus nem homofób” – ez a felirat szerepelt azon a pólón, amelyben Maverick Couch még tavaly áprilisban megjelent a...
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
