Bár több szakképző diák szerzett végzettséget, az alapkészségeik leromlottak az átalakítások után
A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.
A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.
Ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. Ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel - mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Eduline-nak a szakképzési rendszer 2020 szeptemberében élesedő átalakításával kapcsolatban.
Részletes elemzést készített a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform (CKP) - jó elemnek tartják a szakgimnáziumi érettségi átalakítását és a rugalmas képzési formák bevezetését, ám a dokumentumból hiányolják például a szakképzésből a felsőoktatásba jutás segítésének módszerét. Szerintük a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése lenne.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.