Indulhat-e egyetemi képzés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatása nélkül? Mi a helyzet azokkal, amik korábban csak miniszteri engedéllyel jöttek létre? Egyáltalán, hogy jön létre új szak és mit reagált a Milton Friedman Egyetem a repülőmérnöki képzésük körüli felháborodásra?
A felsőoktatás minőségbiztosítása az egykor független Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladata, de a terület egyszemélyi felelőse mára lényegében Balog Zoltán humánminiszter lett - írja a Népszava.
Még megjelenhet a felvételi tájékoztatóban többek között az irodalom- és kultúratudomány vagy a sportközgazdász, ám például le lehet mondani a mester kántorképzésről.
Mégsem lesz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen költő-író-kritikus szak. Bár januárban az akkreditációs bizottság már jóváhagyta a szakot, a minisztériumtól mégsem kaptak zöld utat.
Tovább erősítette a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételezett helyzetét, hatalmas versenyelőnybe juttatva más egyetemekhez képest. Az NKE ugyanis mostantól kezdve nincs a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz kötve, így akár indíthat olyan szakokat is, amiket a bizottság rendre elkaszált itthon.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) helyett a következő években már az oktatásért felelős miniszter döntene a főiskolák és egyetemek új képzéseinek indításáról – ez olvasható az új felsőoktatási törvény tervezetének januári változatában. A MAB szerepének „újragondolását” többen támogatják – az már most biztos, hogy az akkreditációs rendszer átalakítása komoly vitákat vált majd ki.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
