Egy új szak létrehozása a magyar felsőoktatásban összetett, és többlépcsős folyamat. Ember legyen a talpán, aki kívülállóként könnyen értelmezni tudná. De miért is akarjuk megérteni, hogyan működik a szakindítás?

A 444.hu márciusban írt arról, hogy a Milton Friedman Egyetem jelenlegi repülőmérnöki hallgatói megtudták, képzésük elindítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) korábban nem támogatta, amiről állításuk szerint nem kaptak tájékoztatást a felvételi során. Ennek köszönhetően a hallgatók elkezdtek kételkedni abban, hogy a diplomájuknak lesz-e értéke a munkaerőpiacon. A történet már csak azért is érdekes, mert ez a szak jelenleg a legdrágább a hazai felsőoktatásban, aminek tandíja 4 300 000 forint félévente.

Ennek kapcsán megnéztük, hogy a 2023-as és 2024-es határozatok alapján voltak-e más szakok is, amiknek indulását nem támogatta a bizottság, viszont az idei felsőoktatási felvételiben mégis meghirdették azokat.

Itt a feketelista, ezek a diplomák lehet, hogy semmit sem érnek

Mennyire fontos a MAB támogatása?

A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület. Feladata a jogszabályok által szabályozott módon történő szakértői közreműködés a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.

A bizottság lapunk megkeresésére azt nyilatkozta; amikor a MAB szakértői véleményt ad egy új szak indításáról, az nem azonos a képzés hivatalos akkreditációjával vagy minőséghitelesítésével. Ilyenkor a MAB előzetesen, saját szakmai szempontjai szerint értékeli a képzést, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat.

Az általuk kiadott szakvéleményben szereplő megjegyzések – amelyek például egy képzés hiányosságaira hívják fel a figyelmet – nem kötelezőek az intézmények számára. Vagyis nem muszáj ezek alapján módosítani a képzés tartalmát. Ennek ellenére a felsőoktatási intézményeknek jogszabályi kötelezettségük van arra, hogy ötévente átnézzék és szükség esetén frissítsék a már működő szakjaik tantervét, ahogyan azt a vonatkozó törvény is előírja.

Akkor most kell a MAB támogatása?

Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk az egész rendszerről, megkérdeztünk egy oktatáskutatót, akinek a segítségével igyekszünk röviden felvázolni, hogyan is működik a szakindítás a felsőoktatásban.

A folyamat két fő szakaszra bontható: a szak létesítésére és elindítására. Bár ezek egymásra épülnek, külön eljárások és szereplők vesznek részt bennük. Az egyszerűség kedvéért pedig a következőkben csak az alapszakra vonatkozó szabályokat fogjuk ismertetni.

1. A szak létesítése – az alapok megteremtése

Mielőtt bármely intézmény meghirdethetne egy új képzést, előbb léteznie kell magának a szaknak. Ehhez egy országos szintű keretrendszert kell kidolgozni, amely többek között meghatározza, hogy alap- vagy mesterképzésről van szó, hány féléves a program, milyen kimeneti követelmények vonatkoznak rá, és milyen tudományterülethez tartozik.

Ez a lépés azért is kulcsfontosságú, mert ha egy új szak létrejön, annak keretei az egész magyar felsőoktatásra érvényesek lesznek. A szaklétesítési dokumentáció elkészítése során az érintett intézményeknek be kell mutatniuk a szak szükségességét – például a munkaerőpiaci igényeket –, és azt is, hogy a képzés nincs-e átfedésben más, már meglévő szakokkal.

Ennek dokumentációját az Oktatási Hivatal véleményezteti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal (MAB). A MAB szakértői megvizsgálják, indokolt-e az új szak bevezetése és a véleményük alapján az Oktatási Hivatal dönt a szak nyilvántartásba vételéről. Ezt követően a szak vagy minisztériumi közleményben, vagy jogszabályban (pl. a tanárképzés esetében) hivatalosan kihirdetésre kerül.

2. A szak indítása – intézményi specifikáció

Ha egy szak már szerepel a hivatalos jegyzékben, egy felsőoktatási intézmény kérvényezheti annak indítását. Ekkor az adott intézmény a már meglévő keretek között kidolgozza a szak saját, intézményi változatát. Ez tartalmazza például:

• az oktatói csapat összetételét,
• tárgyi és infrastrukturális feltételeket (pl. könyvtári háttér, műhelyek, laborok),
• a tantervet és tantárgy-leírásokat,
• a gyakorlóhelyek meglétét (ha szükséges).

A szakindítási dokumentációt ismételten az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, majd a MAB két független szakértő véleményét is kikéri. A vélemények alapján a MAB javaslatot tesz, amely lehet támogató vagy elutasító. Amennyiben támogató, az Oktatási Hivatal regisztrálja az indítást, és az intézmény ezután meghirdetheti a képzést.

MAB jóváhagyás nélkül ma már nem indulhat szak

Az oktatáskutató elmondása szerint ma már nincs mód arra, hogy egy egyetem a MAB jóváhagyása nélkül új szakot indítson. Korábban ugyan létezett olyan gyakorlat, hogy miniszteri engedéllyel, a MAB hozzájárulása nélkül is elindulhatott egy képzés – ahogy például a Milton esetében is történt –, ez a lehetőség azonban időközben megszűnt.

Bár ez nem túl nagy vigasz azok számára, akik elbizonytalanodtak a jelenlegi képzésük kapcsán, azt azonban fontos megjegyezni, hogy azok a képzések, amelyek korábban kivételes engedéllyel indultak, jelenleg is nyilvántartásban vannak, és az ötévente esedékes intézményi akkreditáció során vizsgálat alá eshetnek. Ez azonban nem olyan mélységű értékelés, mint a normál akkreditációs eljárás.

A Milton Friedman Egyetem válasza

Miután szerkesztőségünkhöz olyan olvasói levél is érkezett, amiben beszámoltak nekünk a Milton Egyetem hallgatóinak kétségeiről, kérdéseinkkel megkerestük az egyetemet is.

Az alábbi dolgokról szerettünk volna információt kapni:

• Tervez-e az egyetem változtatást a repülőmérnöki alapszak képzésén, illetve újraindítják-e a MAB akkreditációs eljárást?
• Hogyan és hol tájékoztatta az egyetem a felvételizőket arról, hogy a szak nem kapott MAB támogatást?
• Milyen garanciát ad az egyetem arra, hogy a végzett hallgatók hasonló eséllyel találnak munkát, mint más, akkreditált képzésen végzettek?
• MAB támogatás nélkül mennyire valószínű, hogy a diploma külföldön elfogadható lesz pilótaként való elhelyezkedéshez?
• El tudnak-e helyezkedni a Milton hallgatói külföldi légitársaságoknál ezzel a végzettséggel?

Bár a kérdésekre irányuló konkrét választ nem kaptunk, az egyetem tájékoztatott minket arról, hogy a magyar felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézmények új szakot az Oktatási Hivatal (OH) nyilvántartásába való felvétel után indíthatnak. A nyilvántartásba vétel a törvény szerint három módon történhet:

1. a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) akkreditációjával,
2. miniszteri engedéllyel,
3. egy elfogadott nemzetköz akkreditációs intézmény ajánlásával.

Az igaz, hogy a nyilvántartásba vételre több lehetőség is van, viszont a képzés esetében a probléma nem ennél a lépésnél, hanem a szak indításának folyamatánál merült fel. Ami a jelenlegi szabályok szerint – ahogy az előbb leírtuk - már csak akkor lehet sikeres, ha a MAB támogató javaslatot tesz.

Az egyetem azt is közölte, hogy „a Milton Friedman Egyetem a repülőmérnöki szak elindításakor a MAB ajánlásainak figyelembevételével, az azokhoz kapcsolódó módosítások, fejlesztések elvégzése után kérelmezte a miniszteri engedélyt a nyilvántartásba vételhez. Ennek következtében szerepel képzésünk az OH nyilvántartásában, a hazai szabályozás elvei szerint pedig ez számít irányadónak.”

Továbbá arról is tájékoztattak mindet, hogy a pilótaengedély megszerzésének semmi köze a MAB-hoz. Ezt azok kapják meg, akik egy engedéllyel rendelkező pilótaiskolában végzett képzés után sikeresen leteszik az EASA ATPL(A) hatósági vizsgákat. A Milton hallgatói is ilyen képesítést szerezhetnek, amivel világszerte elhelyezkedhetnek pilótaként, akár elsőtisztként is. Ha emellett teljesítik az egyetemi követelményeket is, repülőmérnöki diplomát kapnak, ami magasabb beosztásokat is lehetővé tesz számukra.