Már biztos: hat nappal rövidebb lesz nyári szünet a most következő tanévtől. A döntés kritikusai elsősorban a nagy melegben nehézkes tanítás miatt tiltakoznak. Ám ennél is problémásabb lehet, hogy összecsúsznak az érettségik az utolsó tanítási héttel. Azt pedig nem tudni, érdemben mennyivel csökkenti az iskolák rezsijét a hosszabb téli szünet.
A nyári szünet lerövidítésének ötlete több országban felbukkant az elmúlt hónapokban, sokak szerint ez lenne a megoldás a diákok lemaradásának enyhítésére.
Időről időre előkerül a kérdés, hogy érdemes lenne-e meghosszabbítani a tanévet, rövidebbé téve ezzel a nyári szünetet - vagy teljesen újraszabni a tanítási szünetek rendszerét. Utánajártunk, milyen hosszú nyári szünetnek örülhetnek a diákok Európa más országaiban - van, ahol a rövidítés mellett döntöttek.
A tanítási év kötelező táborozással történő meghosszabbítása rossz ötlet, a választható tábor állami finanszírozása viszont jó irány, csak éppen nem az iskolaépületekben, és nem a pedagógusoknak kötelezően előírt tevékenységként - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Még nincs döntés a témában - ezt mondta a tanév rendjének változásáról Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden cáfolta, hogy jövőre meghosszabbítanák a tanévet.
Kéthetes, "táborszerű" foglalkozásokkal rövidítené a nyári szünetet a kormány az általános iskolákban – írja a Népszava.
Hiába szeretnének, az iskolák csak nagyon nehezen tudnak beszerezni klímát. Pedig a forró tantermekben a kánikula idején a tanulók teljesítménye is romlik.
Nem tetszik a nyári szünet lerövidítésének ötlete az eduline olvasóinak - legalábbis ez derül ki a kommentekből.
Hivatalos aláírásgyűjtésbe kezdene a nyári szünet lerövidítése ellen a Független Diákparlament, szerintük a tanév rendjének átalakítása tovább fokozná a diákok leterheltségét.
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
Kiszámoltuk, mennyit keresnek szeptembertől a pedagógusok, utánajártunk, miért nem kerülnek be magyar egyetemek a felsőoktatási világrangsorok élmezőnyébe. Megnéztük, milyen változások várhatók a közoktatásban, és milyen szabályok vonatkoznak majd 2018-tól az ingyenes nyelvvizsgaszerzésre. Ezek voltak a hét hírei.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
