Mutatjuk, milyen vizsgát tehettek még a rendes érettségi előtt, ha az előrehozott nem sikerült olyan jól, mint ahogyan azt reméltétek.
A kettő nem ugyan az, mutatjuk is, hogy miért.
Még csak az első érettségi vizsganapon vannak túl a diákok, de már felmerült a kérdés, hogy mikor lehet pótérettségire menni. Mutatjuk, mit kell tudni a javító és a pótló érettségikről.
A tavaszi vizsgaidőszak alkalmával nem csak a végzős diákok érettségizhetnek. Összegyűjtöttük, hogy a rendes érettségi vizsgán túl milyen típusok vannak még.
Akik nem tudtak elmenni, szóban pótolhatnak, de úgy tűnik, idén sem lesz sok szóbeli vizsga.
Október 16-án a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel elkezdődik a 2020-as őszi érettségi szezon. Éppen ezért fontos tisztáznunk, hogy mi történik olyankor, ha nem mentek el az előrehozott érettségi vizsgára, vagy ha elmentek, de valamiért nem tudjátok befejezni azt, illetve ha nem sikerül teljesítenetek a követelményeket.
Mi történik, ha megbuktok valamelyik tárgyból az érettségin? Muszáj megismételni a vizsgát, vagy választhattok másik tárgyat helyette? Azokból a tárgyakból is újra kell vizsgázni, amelyek sikerültek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Mi a pótló, illetve a javító érettségi vizsga, hányszor próbálkozhattok ingyenesen, és mennyit kell fizetni utána? Itt vannak a tudnivalók.
Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. Legtöbben idén is szintemelő vagy javító vizsgára jelentkeztek. De mi történik akkor, ha egy kötelező érettségi tantárgyból nem szereztétek meg az érettségiteket? Itt vannak a szabályok.
Hamarosan kezdődik az idei érettségi szezon, de mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?
Most vizsgáztatok, de javítani szeretnétek? Ten tudjátok, mikor választhatjátok a javító érettségit és mikor mehettek pótérettségire? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Hamarosan kezdődnek a szóbeli érettségik. De mi történik akkor, ha egy vizsgázó nem megy el a szóbelire?
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
