Július 23-án kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárait, megtudtuk, mely képzésekre kellett a legtöbb pontot összegyűjteni. Utánajártunk, mi az oka annak, hogy egy szakon akár 400 pont eltérés is lehet két egyetem ponthatára között - mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Július 23-án kihirdették a ponthatárokat: a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.
Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gépészmérnöki képzések közül a Miskolci Egyetemen 449 pontot kellett szerezni a sikeres felvételihez, míg a Neumann János Egyetemen elég volt 203 pont is.
Nemzetközi gazdálkodásra a Corvinuson 478 pont kellett a sikeres felvételihez, de szerencsére máshol akadtak ennél alacsonyabb ponthatárok is.
Az idei felvételin is rengeteg olyan szak volt, főleg felsőoktatási szakképzések, amiket végül az egyetemek nem indítottak el.
Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb mesterképzésen.
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2025-ös felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.
Közel 130 ezren jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Mutatjuk, milyen ponthatárok kellettek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokhoz.
Az öt legnépszerűbb képzés közül négyen is jócskán 400 pont felett húzták meg a határt.
Összeszedtük, milyen teendőitek lesznek, ha felvettek titeket, és akkor is, ha nem.
Ezeken az egyetemeken a legnagyobb a verseny.
A New York Times Top 100-as listáját 2025 nyarán tették közzé, és az alkotások között szép számmal szerepelnek nemzetközi filmek, független produkciók, animációk és nagyköltségvetésű blockbusterek egyaránt. Még egy magyar alkotás is nagyon közel került a felkerüléshez.
