Július 23-án kihirdették a ponthatárokat: a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.
A Felvi nemrég nyilvánosságra hozott adataiból kiderült, hogy az idei felsőoktatási felvételin
- alapképzésre 67 982,
- mesterképzésre 17 263,
- osztatlan képzésre pedig 8957
jelentkezőt vettek fel.
A felvettek túlnyomó többsége, tízből 8 diák (74 156 fő) állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részesülhet.
98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin
Felvettek száma képzési területenként a következő:
- műszaki és informatika: 20 890
- gazdaságtudományok: 19 494
- pedagógusképzés: 14 887
- bölcsészettudomány: 9419
- orvos- és egészségtudomány: 7300
- társadalomtudomány: 6840
A legtöbb új hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszi fel (12 583 főt), amit a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Előbbi 8224, utóbbi pedig 6913 főt fogad.
"A legmagasabb ponthatár alapképzésen (20 főnél több felvett, állami ösztöndíjas, nappali képzések körében) az ELTE jogász képzésén alakult ki, ide 479 pont kellett a bejutáshoz."
Érdekesség még, hogy a felvettek fele vidéki felsőoktatási intézményekbe fog járni ősztől. A hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma pedig 50%-kal nőtt 2022-hoz képest.
10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni
A jelentkezők medián törzspontszáma alapján kiderült, hogy a Budapest Corvinus Egyetemre kellett a legerősebb átlagos teljesítmény (359 pont), az Állatorvostudományi Egyetem (333 pont) és az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem (327-327 pont) előtt.
