Köztudott és lassan elfogadott tény, hogy a fiatalabb generációk tagjai sokkal kevesebbet olvasnak könyveket, vagy úgy egyáltalán, mint a nagyszüleik. Azzal viszont kevesebbet foglalkoztak eddig, hogy ez milyen hatással is lesz az agyra, illetve a faji fejlődésre hosszútávon.
A jelenségre első sorban az amerikai egyetemisták körében lettek figyelmesek, de a helyzet globálisan is fenn áll. A videómegosztók, az összefoglaló generálók és a ChatGPT világában a diákok nem feltétlenül érzik szükségét a szakirodalmak végig olvasásának.
Újra divatba jött az olvasás?
Közeledik a Gutenberg-galaxis vége egyesek szerint, vagyis egyre kevesebb szerepe lesz a nyomtatott könyveknek. Azonban ez nem feltétlenül jelenti az olvasás háttérbe szorulását: nemcsak az e-book-olvasók miatt, hanem az interneten egyre népszerűbbé váló könyves tartalmak miatt sem, amik a fiatalok érdeklődését is felkelthetik. A booktuberekről, vagyis az irodalmi témában videókat gyártókról beszélgettünk a jelenség egyik hazai képviselőjével, a Faltól falig könyvesvlog csatorna vezetőjével.
Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.
Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták.
Négymillió olyan diák él Nagy-Britanniában, akinek még soha nem volt saját könyve – olvasható egy friss tanulmányban.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.
