Márton-nap a karácsony előtti böjtöt megelőző utolsó ünnepnap, amelyhez számos hagyomány, hiedelem és gasztronómiai szokás kapcsolódik. Ez a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep, ami a tél kezdetét jelzi.
Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai tikverőzés sok szempontból különleges.
A lencse és a bab sok pénzt hoz a házhoz, a malac kitúrja a szerencsénket, ellenben a hal és a csirke elúszik vele vagy elkaparja azt.
A Gergely-féle naptárreform előtt december 13-án volt a téli napforduló, így ez az éjjel számított a leghosszabb és legsötétebb éjszakának.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás, de igazából mi köze van Szent Mártonnak a libához? Holnap, azaz november 11-én tartjuk Szent Márton napját. Hoztunk nektek pár érdekességet, az ünneppel kapcsolatban, amivel ráhangolódhattok.
November 11-én tartjuk Szent Márton ünnepét, amihez rengeteg néphagyományunk is kapcsolódik. Ti mennyire ismeritek ezt az ünnepet?
Ismeritek az őszhöz köthető ünnepeket és hiedelmeket?
Az emberek többsége a novembert az ünnepi felvezető időszaknak tartja, így sokan ilyenkor már alig gondolnak másra, mint az adventre, vagy a karácsonyra. Pedig a novembernek is megvan a maga jelentőségé. Elhoztuk nektek a hónap fontosabb népszokásait.
Sokról hallottunk már, de csak párat ismerünk igazán közülük.
"Luca napján nincsen munka, dolgoztatok eleget! Ne mossatok, ne fonjatok, ne süssetek kenyeret!" - szól a mondóka. Na, de azt is tudjátok, miért ne?
Sok iskolában hagyomány, hogy a diákok decemberben megajándékozzák egymást. Míg egyes osztályokban jelképes összegből szervezik az ünneplést, máshol akár 5–6000 forintos ajándékokra is számítanak. A növekvő anyagi különbségek miatt azonban egyre több család számára okoz feszültséget az ünnepi készülődés, és vannak gyerekek, akik az anyagiak miatt mindezekből kimaradnak.
