Hamarosan jön az újabb szigorítás, és már a mesterképzésekre jelentkezéskor is nézni fogják a nyelvvizsga meglétét, miközben még mindig sok diploma ragad bent az egyetemeken, főiskolákon a papír hiányában. A parlamenti képviselők körében sem túl rózsás a helyzet, a többségüknek ugyanis nincs nyelvvizsgája, de úgy tűnik, hogy ez a politikában nem gátja a karriernek.
Összesen huszonkét parlamenti képviselőnek nincs diplomája, közülük tizennyolc politikusnak nyelvvizsgája sincs. A többségük megelégedett a középfokú végzettséggel, heten elkezdték ugyan az egyetemet, de oklevelet nem szereztek.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
