Megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy a központi írásbelin magyarból és matekból az állami gimnáziumokba jelentkező diákoknak el kell-e érnie egy minimális pontszámot a bejutáshoz.
Az utolsó pillanatban több budapesti gimnáziumban is figyelembe vették az ajánlott minimumponthatárokat. Megnéztük, mik a legdrágább egyetemi képzések a 2025-ös felsőoktatási felvételin. Mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.
Több olyan budapesti állami gimnázium volt, ahol az utolsó (utáni) pillanatban frissítették az ideiglenes felvételi jegyzéket, és automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot.
Keményebb elvárásai vannak a veszprémi Pannon Egyetemnek és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek a jövő pedagógusaival szemben, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a pécsi vagy a szegedi egyetemnek.
Egyes egyetemeken és szakokon 200-420 pont közötti minimumponthatárokat húztak, de szép számmal vannak olyan intézmények is, ahol nincsenek ilyen elvárások.
Beadhatom a jelentkezésemet, ha nem értem el a minimumponthatárt? Mikor derülnek ki a szóbeli behívási ponthatárok? Mi történik, ha közben meggondolom magam és mi van, ha sehova sem kerülök be? A középiskolai felvételi minden fontos kérdésére válaszolunk.
Legalább 220-240 pontot kell elérniük a felvételizőknek, hogy legyen esélyük bejutni az egyetem képzéseire.
Van olyan szak, amin nincs minimumponthatár, a bölcsészkarra való bejutáshoz viszont minimum 200, a gyógyszerészeknek pedig 320 pont kell ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni a Debreceni Egyetemre.
A minimumponthatárok megugrása nélkül esélytelen, hogy bejussatok ezekre a képzésekre.
De más szakokon is minimumponthatárokról döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Nincs esély a bejutásra 300 pont alatt.
Ennél alacsonyabb pontszámmal nem lehet bejutni a Budapesti Corvinus Egyetemre.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
