Súlyos probléma a hallgatók kiégése, ami kevéssé meglepő, ha a naponta 4-8 órában folyamatosan teljesítménykényszerben lévő tanulókat nézzük, akiknek az egyetem egy munkahelyhez hasonló stresszt okozhat. Rengeteg minden segíthet a sporttól a humorig, de ha felismerjük magunkon a „burnout” tüneteit, érdemes szakember segítségét kérni.
Ezúttal a magyar egyetemek kutatói világítottak rá a felsőoktatásban tanulók mentális problémáira.
Egy brit kutatás mielőbbi változást sürget az egyetemeken, hogy minél többen kaphassanak megfelelő mentálhigiénés segítséget.
A gyerekek nagyon kegyetlenek is tudnak lenni – ezt talán mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, amikor magunk is gyerekek voltunk. Ám a legrosszabb helyzetben azok a fiatalok vannak, akik valamiféle mentális betegségben szencednek – ők gyakran teljesen egyedül maradnak, és sokszor a legkegyetlenebb tréfák célpontjai.
Noha Magyarországon igen kevés helyen tartanak mentálhigiénés órákat, és nagyja részt akkor sem az iskolai foglalkozás keretében történik az oktatás, egy friss brit tanulmány szerint amúgy is csak minimális hatással vannak a diákok magatartására a szociális és érzelmi készségek elsajátítására szolgáló leckék.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
