Az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre került be a legtöbb diák az idei felvételin, a jelentkezők háromnegyedét felvették valamelyik képzésre.
Több mint 101 ezer felvételiző kapott csütörtök este sms-t arról, hogy bekerült-e egyetemre, főiskolára. A felvételi algoritmus miatt idén is egy (egy hallgatóval induló) tanári szakpáron húzták a legextrémebb ponthatárt, de több népszerű alap- és osztatlan szakon is 450 feletti pontszám kellett az állami ösztöndíjas helyhez.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
