Minden eddiginél több magyar egyetemista tanulhat jelenleg külföldön
Évről évre egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet.
Évről évre egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet.
Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.
A 2023/24-es tanévben 2926 magyar egyetemista tanult Hollandiában, ami jövőre szinte teljesen biztos, hogy Ausztria után a második legnépszerűbb célország lesz.
Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.
Nem az első, de ez volt a legerősebb kritika, ami az intézményt érte.
Heteken belül elindulhatnak külföldre azok az egyetemisták, akik elsőként vesznek részt az Erasmust helyettesítő Pannónia Ösztöndíjprogramban.
Tóth Míra önállóan készült fel a külföldi egyetemi felvételire. Bár úgy gondolja, jól fogja érezni magát Franciaországban, az ott megszerzett tudását később hazahozná majd.
Boda Márton, Gerő Nándor, Halmai Lilianna, Illés Fanni és Lugossy Ádám szeptembertől a milánói Bocconi Egyetemen tanulhatnak.
Bíró Hanna, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium és a Milestone Intézet diákja a szeptembert a finnországi Aalto Egyetemen kezdi.
Jelentősen megemelkedett a külföldi hallgatók létszáma az elmúlt években, ezért az ország csökkentené a külföldi hallgatók által elérhető férőhelyeket és emelné a tandíjakat.
Márciusra ígért megállapodást a kormány az Erasmussal kapcsolatban, de még május végére sem történt előrelépés, pedig júliusban a 21 magyar egyetemből 18-nak lejár a szerződése.
A hátrányos helyzetűek külföldi lehetőségeit is növelnék, ennek érdekében elfogadtak egy sor ajánlást.
Az utolsó óvodai évben az iskolára való készülés helyett a közösségépítésre mehet el az energia nagycsoportban, ha elfogadják a kormány új rendelettervezetét, amelynek értelmében szeptembertől külön, homogén csoportokba kell tenni azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdik az első osztályt.