A 15-34 éves korosztály 37,3 százaléka végzett valamilyen munkát tanulmányi ideje alatt, de ez az esetek csaknem háromnegyedében csak a képzéshez tartozó szakmai gyakorlatra korlátozódott, azaz a fiatalok alig 10 százaléka mondhatja el magáról, hogy már tanulmányai idején is kapott valamilyen tényleges képet a munka világáról.
Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.
Átadták a Legvonzóbb Vállalat díjat március 5-én. A 16. alkalommal átadott díj alapjául szolgáló kutatásban több mint 4700 közgazdász és műszaki hallgató vett részt, összesen 15 felsőoktatási intézményből. A tíz legvonzóbb vállalat névsorán túl a felmérés eredményéből többek között az is kiderül, hogy a pályakezdő műszaki hallgatók nettó kezdő fizetési elvárásai a 156 és 189 ezer forint között mozognak, míg a közgazdász hallgatók 138 és 177 ezer forint minimális nettó fizetésért is elhelyezkednének, de a fizetés szempontja csak az ötödik, illetve a hetedik helyen áll. A díjat mindkét hallgatói csoport körében az Audi Hungaria Motor Kft. kapta.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektori székére írt ki pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, mivel az egyetem korábbi rektora, Szabó János ellen nyomozás folyik. A nyomozók szerint az egykori rektor a DHL nemzetközi szállítási cégnek ajánlotta fel, hogy "megóvja őket egy rendőrségi eljárástól", ha cserébe az általa megnevezett biztonsági céggel kötnek szerződést.
A koedukált oktatás kudarca-e, hogy a nemeket elkülönítve oktató iskolák vezetik a tanulmányi rangsort – erről vitáznak Nagy-Britanniában, miután az érettségi vizsgákon idén is azok teljesítettek a legjobban, akik nem koedukált intézményekben tanultak. A legjobb ötven iskola közül mindössze kilencben jártak közös tanórákra a lányok és a fiúk.
Milyen szempontok alapján rangsorolhat az iskola a beiskolázásnál? Mikor hívhatják be a jelentkezőt szóbelizni és milyen adatokat kérhetnek ilyenkor tőle? Meddig kell mindenkit értesíteni a felvételi eljárás eredményéről? A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete néhány gyakran előforduló szabálytalanságra próbálja felhívni a figyelmet.
Péntekig kell leadni a középiskolai jelentkezési lapokat az alapfokú oktatási intézményekben, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete azt javasolja, hogy több iskolát és több tanulmányi területet jelöljenek meg a diákok és szüleik.
Hosszú évek óta a mérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Nincs ez másként a frissen végzettek esetében sem, ráadásul a pályakezdők között ők számíthatnak a legmagasabb kezdő átlagjövedelemre. Mielőtt azonban a frissdiplomások hátradőlnének, nem árt, ha konkrét elképzeléseket alakítanak ki jövőbeni szakterületükkel kapcsolatosan, illetve „leporolják” nyelvvizsga bizonyítványaikat.
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
