Nem találták különösebben nehéznek a történelem írásbeli érettségi tételeket a diákok, illetve az ő véleményüket is tolmácsoló intézményvezetők és szaktanárok.
Melyek voltak a legproblémásabb feladatok a középszintű töriérettségin? Az eduline olvasói több kérdést feltettek a feladatsorról és a megoldásokról - itt találjátok a választ.
Rengeteg volt a szöveges forrás az idei töriérettségin, ezért a diákoknak sokat kellett olvasniuk, a sok anyagban pedig lehet, hogy néhányan elvesztek. A korábbi években talán több volt a kép, az ábra, ami szellősebbé, áttekinthetőbbé tette a feladatsort – mondta el az eduline-nak Sasvári Gábor, a Pogány Frigyes Szakközépiskola szaktanára.
A magyar- és a matekérettségi után fellélegezhettek a diákok, az első vélemények szerint ugyanis a töriérettségi könnyű volt.
A második része a töriérettséginek már könnyebb, az esszékkel fel lehet húzni az eredményt egy jó osztályzatra. Ugyanakkor több kérdés is van, ami becsapós lehet és elterelheti a diákokat – mondta az eduline-nak nyilatkozó szaktanár.
Nem könnyű az idei érettségi, komoly történelmi látásmódot és szakismeretet igényel a kérdésekre való válaszolás – mondta el az eduline-nak egy budai gimnázium szaktanára, aki szerint vége van annak a korszaknak, amikor már egyszerű szövegértéssel is meg lehetett oldani a vizsgát.
Ma reggel a történelem közép- és emelt szintű érettségikkel folytatódnak az írásbelik. Az Oktatási Hivatal közlése szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tesz érettségit. A vizsga után az eduline-on megtaláljátok a nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldásokat!
A magyar és a matek után szerdán jön a töriérettségi. Mire kell odafigyelnetek az írásbelin? Mivel veszíthetitek a legtöbb pontot?
Szerdán a törivizsgával folytatódik a 2015-ös tavaszi érettségi. Vannak olyan témakörök, amelyek minden évben előkerülnek a középszintű írásbelin, ezeket tehát érdemes átnézni. Tippek, tanácsok.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
