A második része a töriérettséginek már könnyebb, az esszékkel fel lehet húzni az eredményt egy jó osztályzatra. Ugyanakkor több kérdés is van, ami becsapós lehet és elterelheti a diákokat – mondta az eduline-nak nyilatkozó szaktanár.

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az első rész nem hivatalos megoldása

A második rész nem hivatalos megoldása

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok után kifejtendő kérdéseket kaptak a diákok a történelemérettségin. A feladatok közül hármat kell kidolgozniuk, egy egyetemes történelemre vonatkozó feladatot, valamint kettő, a magyar történelemre vonatkozót – ezek közül az egyik egy rövid, a másik egy hosszú esszé kell, hogy legyen.

A kifejtős kérdésekről az eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, ezekkel talán fel lehet tornászni az első rész gyengébb eredményeit, mert mindegyik kérdés kifejezetten jó.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

A Nyugat-római birodalom, a reformáció, a török hódítás, az osztrák-magyar kiegyezés, Magyarország XX. századi történelme, a jelenkori népességrobbanás és az ENSZ a töriérettségi első részében.

A Rákosi-korszak, a 60-70-es évek, Németország szerepe az első világháborúban, Szent István és a jobbágyfelszabadítás is esszékérdés a töriérettségi második részében.

Több kérdés elég nehéz, puszta szövegértéssel pedig már nem lehet megoldani a feladatsort - tanári vélemény a középszintű töriérettségi első részéről.

Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja

Fellégeztek az eduline-nak nyilatkozó diákok

Mint mondta, a fontos, hogy a diákok mindig elhelyezzék a témát térben és időben, tehát például az emberi jogok nyilatkozatára irányuló kérdésben mindenképpen szerepelnie kell, mikor íródott és hol.

Szerinte az egyetemes kérdések közül az első világháborúsat fogja a legtöbb diák választani, hiszen ez egy huszadik századi esemény, 12. osztályban tanulták, tehát viszonylag friss a tudásuk róla, valamint most évfordulója is van a világháborúnak.

A szaktanár úgy látja, a Hunyadi Mátyás adópolitikájára rákérdező feladat azért lehet nehézkes, mert bár sok szó szokott esni erről a témáról, a diákoknak arra ügyelniük kell, hogy csak az adópolitikáról írjanak, ne csapongjanak a külpolitika vagy egyéb területek felé, mert súlyos pontlevonás járhat érte.

Becsapós lehet a forrás

A jobbágyfelszabadítás kapcsán elmondta, a forrás nagyon elviheti a diákokat, mivel ott a dátum szeptemberi, amiről azonban nekik írniuk kellett, azok márciusi események.

II. József legfontosabb rendeletei, a felvilágosult abszolutizmus a szóbeliken is gyakran szerepel, ezért ezt illene tudnia a diákoknak, valamint még ha a tárgyi ismeretekben vannak is hiányosságaik, a forrásszövegek sokat segítenek.

A Rákosi-korszak iparfejlesztésére irányuló kérdésnél csak jól kell előhívni az ismereteket, ki kell azonban térni a többi ágazat sanyarú sorsára is. A második világháború utáni Magyarországgal még mindenképpen kellett foglalkozniuk a történelemórákon. A Kádár-korszakra vonatkozó kérdés áttekintő jellegűbb, a kulcsszavaknak, mint a gulyáskommunizmus, a 3 T-elve szerepelnie kell benne, valamint célszerű összehasonlítani a Rákosi-korszakkal.

„Összességében elmondható, hogy az első része a történelemérettséginek nehezebb volt, de az esszék segítségével fel lehet tornászni az eredményt egy jó érdemjegyre. Annak azonban, aki száz százalékot akart teljesíteni, sokat kellett tanulnia és készülnie” – mondta a szaktanár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!