Január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők mostantól közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat más jogszabályok és rendelkezések alatt, mint azok, akik továbbra is közalkalmazotti pozícióban dolgoznak. Összeszedtük a törvény legfontosabb változásait.
A státusztörvény több pontban is rendelkezik arról, hogy a jövőben kik, és milyen feltételek mellett taníthatnak a nevelési-oktatási intézményekben. Mutatjuk a legfontosabb szabályokat.
A köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban ismertette a következő hónapok "menetrendjét."
Azt szakszervezeti részről eddig is emlegették, hogy a kormány az új jogállás részleteivel szembement saját uniós vállalásaival, most úgy tűnik, ez könnyen alááshatja a béremelést is.
Az egyik szakszervezet az információáramlást erősítené, noha tapasztalataik szerint van, ahol az iskolaigazgató megpróbálja megakadályozni, hogy a pedagógusok az új státuszukról szóló értekezletet hívjanak össze.
A státuszváltozásról Ander Balázs parlamenti képviselő tett fel írásbeli kérdést. Rétvári Bence válaszából kiderült; júliustól tényleg jöhet a korábban már emlegetett "köznevelési foglalkoztatotti jogviszony":
Önálló jogviszonyt szeretne a pedagógusoknak a kormány, erről tárgyal a Belügyminisztérium az érdekképviseleti szervezetekkel – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Rengeteg változtatást tartalmaznak azok a törvénytervezetek, amelyeket a Belügyminisztérium tett közzé a kormány oldalán.
Új jogállást adna a pedagógusoknak a kormány – ez derül ki abból a tervezetből, amelyet csütörtökön tett közzé a Belügyminisztérium.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
