Egyre kevesebben vesznek tollat a kezükbe, és ezzel nemcsak egy régi készség kopik ki az életünkből, hanem olyan kognitív és érzékszervi folyamatok is, amelyeknek évszázadokig kulcsszerepük volt a tanulásban és az önkifejezésben.
Nincsenek kifejezetten erre vonatkozó jogszabályok, az a lényeg, hogy olvasható legyen.
Nyolc évszázad kézzel írott vizsgadolgozatai után laptopok vehetik át a tollak helyét a világhírű Cambridge-i Egyetemen.
Az új elnökválasztást követően Arizonában máris szembe mennek az Obama-reformokkal, mert úgy gondolják, hogy magasabb általános műveltség kell az oktatásban. Ismerős?
Nem írt túl szépen, de persze nem is ebben rejlik az értéke.
Egy teszt, ami a kézírásod alapján következtet a személyiségedre.
Őszintén, mikor írtatok utoljára kézzel? Sokan már egyetem is inkább laptopot visznek magukkal jegyzetfüzet helyett, pedig a kézírás igenis jót tesz.
Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei.
Az interneten keringő hírek szerint az USA-ban már 42 államban nem tanítják kézírásra a diákokat, helyette a gépírás...
Brit akadémikusok szerint a gyerekek többsége már első osztályban ismeri a billentyűzetet, a kézírással azonban...
Mindössze ötvenhat százalékos az írástudók aránya a pakisztáni felnőttek körében, a nők még rosszabbul állnak: csupán negyven százalékuk tud írni és olvasni az ENSZ 2008-as adatai szerint. Szeptember 8-át az ENSZ 1965-ben az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjává nyilvánította, azóta ezen a napon minden évben felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az írástudás helyzetére.
Több mint nyolcvan éve vezették be a magyarországi iskolákban a zsinórírás oktatását - a diákok a korábbi díszített, jobbra dőlő betűk helyett kénytelenek voltak megtanulni, hogyan kell álló, árnyékolatlan vonalakkal kialakított betűket írni. 1936-os riport a Filmhíradók Online gyűjteményéből.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
