A végzős diák szerint voltak, akik már hetekkel az érettségi előtt önkéntes karanténba vonultak, nehogy elkapják a vírust, az emelt szintű vizsgákra azonban már nem jutottak el, mert a középszintűek alatt megfertőződtek.
Az oldalra feladatok és lehetséges vizsgatételek ezreit töltötték fel a nyolcadikos záróvizsga, illetve az érettségi tantárgyak mindegyikéből.
Szerdán indítottunk egy szavazást, ahol titeket, érettségizőket kérdeztünk, visszamennétek az iskolákba április 19-től? Kevesebb mint 24 óra alatt közel 900 szavazat érkezett, de a számláló percről percre emelkedik. A jelenlegi állás alapján azonban a vélemények látványosan elhúztak az egyik irányba.
“Ezek már tanulni sem tudnak, nemhogy dolgozni, Nem lesz belőlük semmi, Nem értem mire fel akarnak könnyítést" - nap mint nap ilyen és ehhez hasonló kommentekkel találkoznak az idei érettségizők. A következő levelet egy olvasónk írta.
Másfél hónap múlva kezdődik a tavaszi érettségi szezon, az államtitkárság pedig arra készül, hogy az írásbelik mellett a szóbeliket is megtartják. De vajon milyen szabályok vonatkoznak majd azokra a diákokra, akik koronavírus-fertőzés vagy hatósági házi karantén miatt nem tudnak vizsgázni?
Sem az írásbelit, sem a szóbelit nem tartják meg.
A tavaszi vizsgák időpontjai napról napra közelednek, és bár a köznevelési államtitkár tegnap ismét megerősítette, hogy nem változtatnak a szabályokon, a felkészülés megszervezése sok iskolában még mindig problémát okoz.
Videóchaten, kiscsoportos konzultációkon, különböző projektmunkákkal, gyakorlófeladatokkal próbálják felkészíteni a végzősöket az érettségire a középiskolák, amelyek lassan három hónapja szervezik az oktatást digitális formában. A kényszermegoldások a tanároknak komoly többletterhet jelentenek, ráadásul meg kell küzdeniük a végzősök bizonytalanságával is, akiknek – fogalmazott az egyik budapesti gimnázium igazgatója – elegük van az online oktatásból.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kialakította az egységes álláspontját az idei érettségikkel kapcsolatban. Többek között azt szeretnék, ha a vizsgák előkészítésében a munkavállalói érdekképviseletek és a szakmai szervezetek is részt vehetnének.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
