Kinevezték a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új vezetőjét és tagjait
A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.
A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.
Célja, hogy minél több magyar kutató dolgozzon ismét Magyarországon.
Bár a munkakör betöltésére csak az iskola jelenlegi igazgatója jelentkezett, pályázatát így is elutasították.
A kutatónő tizennyolc egyetem díszdoktora, valamint tíz akadémia tagja.
Ez idén már a harmadik egyetemi kinevezése a jegybank elnökének.
A cél, hogy az évtized végére 100 000 nemzetközi diák tanuljon Magyarországon.
Az országos központot leszámítva 58 tankerületből 51-ben a régi vezetők maradnak a tankerületek élén a Magyar Nemzet gyűjtése szerint. Az újraházasodásból már csak a kölcsön hiányzik.
Kevesebb hallgató vehet részt a felsőoktatási döntéshozó testületek munkájában, az egyetemi docenseket pedig a mindenkori miniszter nevezheti ki: többek között ilyen változásokra lehet számítani, ha a felsőoktatási törvény tervezete a jelenlegi formájában kerül az országgyűlés elé. A koncepció egyelőre még csak vitaanyag, ám ha nem módosítják több helyen, súlyosan csorbulni fog a felsőoktatási intézmények autonómiája – állítják hallgatók és szakértők.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.