Szeptember elsején a Magyar Közlönyben közzétett köztársasági elnöki határozat szerint számos ember között például Miklósa Erika operaénekest is kinevezték egyetemi tanárrá. Ez alkalmat adott arra, hogy megvizsgáljuk, milyen teljesítmények és kritériumok szükségesek ahhoz, hogy valaki elnyerhesse ezt a rangot.

Mutatjuk, mikortól kezdődik és meddig tart a szorgalmi időszak az egyetemeken

A lista hosszú, és a legmagasabb szintű tudományos, művészeti és oktatói teljesítmények megszerzése nélkülözhetetlen hozzá. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által közzétett iránymutatások szerint Magyarországon az egyetemi tanári cím elnyeréséhez az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

• doktori fokozat (PhD vagy DLA)
• habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat
• felsőoktatásban szerzett többéves oktatói gyakorlat, oktatásszervezési tevékenység,
• olyan magas szintű szakmai ((felsőoktatás, kutatás, oktatás- és kutatásszervezés) tevékenység, amelynek alapján alkalmasnak bizonyul az egyetemi tanári foglalkoztatásra pályázatot kiíró felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, doktori képzésben részt vevők, valamint tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészeti munkájának vezetésére
• rendszeres magyar és idegen nyelvű publikációs aktivitás, szemináriumok, előadások tartása során megszerzett szakmai gyakorlat
• az adott tudomány- vagy művészeti területen szerzett nemzetközi elismertség, a MAB által meghatározott mértékű tudományos (kutatói, publikációs), illetve művészi munkásság,
• hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint tudományterülete hazai szakmai szervezeteiben való részvétel
• rendszeres, a felsőoktatási tehetséggondozásban kifejtett aktivitás

Érdemes tudni, hogy az egyetemi tanári cím odaítélését a rektor kezdeményezheti. A javaslatot a felsőoktatási intézmény fenntartójának küldi el, aki a miniszteren keresztül továbbítja a cím adományozására jogosult személynek.

A rektor pályázat kiírása nélkül is kezdeményezheti a kinevezést, és kérheti a MAB szakértői véleményét. Bizonyos kritériumok megléte mellett, ha a jelölt külföldön akkreditált egyetemen dolgozott, akkor nem kell a MAB előzetes véleményét kikérni. Ez igaz lehet hitéleti képzés esetén is.

A művészeti felsőoktatásban is léteznek kivételek. Abban az esetben, ha egy oktató Kossuth-díjat kapott az adott művészeti területen végzett munkájáért, megfelel az egyetemi tanári cím feltételeinek, akkor a rektornak, az MMA-nak vagy az MTA-nak nem kell kikérnie a MAB szakértői véleményét.