Évről évre egyre több magyar diák dönt úgy, hogy külföldi egyetemre jelentkezik. A végzős középiskolásoknak (és szüleiknek) a felvételi követelmények mellett a várható kiadásokra is érdemes felkészülniük.
Rendbe akarjátok tenni a pénzügyeiteket? Sosem tudjátok hónap végén, hogy mire ment el az összes ösztöndíjatok vagy zsebpénzetek? Most mutatunk egy ingyenes alkalmazást, amivel egyszerűen nyomon követhetitek a bevételeiteket és kiadásaitokat.
Mélyen a zsebükbe nyúlnak a szülők, egy ballagás költségei akár százezer forint fölé is rúghatnak.
Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
Hogyan lehet olcsóbban megúszni az iskolakezdést? Összegyűjtöttük, hogy milyen támogatásokra pályázhattok.
Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
Tandíj, költségtérítés, BKV-bérlet, kollégium vagy albérlet – félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.
Mentálhigiénés szakember, választási lehetőség és „semmi sem kötelező” – a Műegyetemen az elmúlt év során változtattak a gólyatáborokon. A tavalyi vizsgálat eredményéről, az átszervezésekről és a pótfelvételiről Bihari Péterrel, a BME oktatási rektorhelyettesével és Lévai Imrével, az egyetem hallgatói képviseletének elnökével beszélgettünk.
