Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
Két év alatt 60 563-ról több mint 90 ezerre nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag finanszírozott formában kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az úgynevezett „keretszámokat” bárki megnézheti a felvi.hu felületén, az elmúlt évek adatait összehasonlítva viszont érdekes változásokat vettünk észre.
Bár különös módon idén azt nem láthatjuk a felviben, hogy egy-egy szakra minimum és maximum hány diákot vehetnek fel, a korábbi évekkel ellentétben az publikus, hogy az egyetemek összesen hány szabad állami férőhellyel rendelkeznek.
Minimumponthatár, keretszámok, emelt érettségi. Segítünk, hogy eligazodjatok a régi és új szabályok között.
Finoman szólva sem ez volt a legnépszerűbb terület: tavaly 6453 kezdtek el valamilyen pedagógusképzést. Megnéztük, idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pedagógusképzéseken az egyetemek és főiskolák.
Ti is bölcsészképzést jelölnétek meg a felvételi jelentkezési lapon? Mutatjuk, hogy melyik egyetemeken hirdetnek ilyen képzéseket idén, és összesen hány darab állami ösztöndíjas helyre pályázhattok.
A Pécsi Tudományegyetem is ott van a felvételi listátokon? Mutatjuk, hányan kerülhetnek be az egyetemre állami ösztöndíjas formára.
Vidéki orvosi képzéseket vagy pedagógusképzéseket kerestek? Minden évben több ezer leendő hallgató célozza meg a Debreceni Egyetemet - de hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas formára? Íme, az idei számok.
A szegedi intézmény évek óta az egyik legnépszerűbb egyetem a felvételin, megnéztük, idén hányan kerülhetnek be az ösztöndíjas képzéseikre.
Műszaki, informatikai vagy gazdasági képzést választanátok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen? Mutatjuk, hányan kerülhetnek be az egyetemre állami ösztöndíjas formára.
Minden évben több tízezer felvételiző jelöli meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) valamelyik képzését. De hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas formára? Íme, az idei számok.
Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
