Érdekes statisztikát találtunk a nyelvoktatásról - vajon hány felső tagozatos tanul legalább két idegen nyelvet?
Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.
„Az idegennyelvi stratégia a következő hetekben a kormány elé kerül" - mondta az InfoRádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár, aki szerint módszertani központokat kell kialakítani egyetemeken, ahol tovább tudják támogatni a nyelvtanárok szakmai felkészültségét.
"Sokan azzal csábítják az általános iskolába a gyerekeket, hogy már elsőtől angolt tanulhatnak. Persze, nagyon fontos, hogy minél korábban el lehet kezdeni a nyelvtanulást, csak nem biztos, hogy éppen az angollal kellene" - mondta Vámos Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének professzora.
Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.
Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
Nem meglepő eredménnyel zárult egy, a szülők körében végzett felmérés: a többség gyengének ítéli az iskolai nyelvoktatást.
Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni?
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
