"Sokan azzal csábítják az általános iskolába a gyerekeket, hogy már elsőtől angolt tanulhatnak. Persze, nagyon fontos, hogy minél korábban el lehet kezdeni a nyelvtanulást, csak nem biztos, hogy éppen az angollal kellene" - mondta Vámos Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének professzora.
"Úgy születünk, hogy nyelvet tudunk tanulni. Az látszik, hogy valakinek nehezebben megy az idegen nyelvtanulás, másra szinte „ragad” a nyelv. De ma már sokkal többet tudunk arról, hogy például azoknak, akik különböző részképesség-zavarokkal rendelkeznek, milyen speciális nyelvoktatási, nyelvtanulási módszerekre van szükségük, hogy sikeresek legyenek. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán vannak például kifejezetten a diszlexiások idegennyelv-tanulásával kapcsolatos kutatások. Egy másik tényező a nyelvtanulási sorrend. Sokan azzal csábítják az általános iskolába a gyerekeket, hogy már elsőtől angolt tanulhatnak. Persze, nagyon fontos, hogy minél korábban el lehet kezdeni a nyelvtanulást, csak nem biztos, hogy éppen az angollal kellene" - mondta az ELTE oldalán közzétett interjúban.
Vámos Ágnes hozzátette: különböző nyelvi struktúrák léteznek. "A német például nagyon nehéz kezdésű nyelv. Mire az ember odajut, hogy mindennapi használatban könnyebben alkalmazza a nyelvet, addig nagyon sokat kell gyötrődni rajta. Az angolnál éppen fordítva van. Eltelik egy-két hét, úgy érzi a tanuló, hogy ő már beszél angolul, akár négyszáz szóval el lehet boldogulni – ahogy ezt mondani szokták –, de ahogy halad előre a nyelvi tanulmányaival, egyre nehezebb lesz" - mondta.
Vámos Ágnes szerint ezzel eddig nem lenne baj, csak akkor, amikor bejön a második nyelv középiskolában. "A diák nehéz szakaszában tart az angollal, s belép például a nehéz kezdésű német, tehát rögtön két nehézség csapódik egyszerre a gyerekre, és ezzel sokan nem tudnak megküzdeni" - magyarázta.
Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének professzora a két tanítási nyelvű iskolák sikereiről is beszélt, valamint arról, mennyire fontos, hogy kommunikatív nyelvpedagógiai módszerekkel tanítsanak a nyelvtanárok.
Jön a felvételi szigor, több tízezren bukhatják az egyetemi továbbtanulást
Két év múlva csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk - több tízezren csúszhatnak le a felsőoktatási felvételiről. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője a Népszavának azt mondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával.
