Az apa szerint fia minden nap rettegve megy iskolába, a baleset okozóját azonban nem vonták felelősségre.
Balogh Sára hat éven át tartó gimnáziumi élményeit idézi fel egy elit középiskolából, ahol a teljesítmény ára gyakran a félelem, a szorongás és a megszégyenítés volt. A cikk megrázó pontossággal mutatja be, mit tesz egy gyerekközösséggel a folyamatos megfelelési kényszer, és miért lenne fontos újragondolni a „versenyistálló” típusú iskolák módszereit.
Prevenciós témanapok formájában hívják fel a figyelmet az iskolai bántalmazásra.
Idén 82 település, 101 iskola, 196 osztályából összesen 4282 diák csatlakozott, és emelte magasba a piros lapot.
Röviden: attól függ. Más szabályok vonatkoznak az iskolai eljárásra és mások a rendőrségi vagy büntetőeljárásra.
A Soproni Tankerületi Központ az ügyben belső vizsgálatot indított.
Az iskola nem jelezte a történteket a szülőknek.
A történteket a rendőrség is vizsgálja.
Az iskolában 7-16 éves korú értelmileg és tanulásban akadályozott gyerekekkel foglalkoznak.
Az apa nem fogadja el az iskola érvelését.
Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.
Többször is súlyosan bántalmazott három osztálytársa egy elsős kislányt a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskolában. A gyerekek között többen is vannak, akik félnek iskolába menni, tartanak attól, hogy őket is bántani fogják.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
