A szarvasi agrárkaron nem indul több alap- és mesterképzés, az egyetem közleménye szerint a hallgatók alacsony száma miatt. Hogyan alakult a jelentkezők és a felvettek száma az utóbbi években az agrár és a többi képzési területen, illetve általánosságban? Itt vannak az adatok.
Hat felsőoktatási intézménynek „csikart ki” gyorssegélyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma – írja a 168 Óra.
2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre – írja az Átlátszó a KSH adatai alapján.
Összesített listában láthatjátok, hány diákot vettek fel idén és tavaly az ország legnépszerűbb egyetemeire.
A felsőfokú képzéseknél a tavalyi 2,2 után a most záruló tanévben 1,6 százalékkal csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatók száma 3 százalékkal nőtt, a középiskolákban azonban nem csak a diákok, de a tanárok száma is csökkent, 2,3 százalékkal - írta a hétfői Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
Egyre kevesebb a hallgató az egyetemeken és főiskolákon – ez derült ki a most kiadott statisztikai adatokból.
2010-hez képest több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma, miközben a demográfiai folyamatok csupán 3-4 százalékos visszaesést indokolnának. Hova tűntek a hallgatók?
Tovább csökkent a felsőoktatásban tanulók száma a 2014/2015-ös tanév őszi félévében. Idén 67 felsőoktatási intézménybe összesen 307 ezren iratkoztak be - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanév eleji adatgyűjtéséből.
12 ezerrel csökkent a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatói létszáma 2006-hoz képest, ez a hallgatók harmadát jelenti...
Az állam részben fenn akarja tartani a felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatói státuszt, a tervek...
Az új felsőoktatási törvény koncepciója csökkentené az államilag támogatott egyetemi-főiskolai férőhelyek számát. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint árthat az ország versenyképességének, ha emiatt a lépés miatt csökken a hallgatói létszám.
Az MSZP szerint a kormány felrúgja azt a magyar politikában húsz éve meglévő konszenzust, hogy a felsőoktatást fejleszteni kell.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
