A szarvasi agrárkaron nem indul több alap- és mesterképzés, az egyetem közleménye szerint a hallgatók alacsony száma miatt. Hogyan alakult a jelentkezők és a felvettek száma az utóbbi években az agrár és a többi képzési területen, illetve általánosságban? Itt vannak az adatok.

Múlt csütörtökön jött a hír, hogy 2020. februárjától nem indul több graduális képzés - alap- és mesterszak - a Szent István Egyetem szarvasi Agrár- és Gazdaságtudományi Karán, ami szakirányú továbbképzésekre és kutatásra fókuszáló Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább.

A döntést az egyetem az agrárképzésekre jelentkezők számának csökkenésével és a kapacitások ebből fakadó alacsony kihasználtságával indokolta. Az agrártudományi szakokra jelentkezők száma a Felvi adatai szerint 2011 óta több mint kétezerrel esett vissza: akkor kicsit több mint 9500-an, 2019-ben viszont már kevesebb mint 7200-an jelentkeztek, a felvételt nyertek száma pedig 3626-ról 3280-ra csökkent. 2002-ben viszont még 17 ezren szerettek volna bekerülni ilyen képzésekre, és több mint kilencezren kezdhették el a tanulmányaitokat.

Ezeken a területeken is jelentősen csökkent a hallgatói létszám

A bölcsészettudományi szakokra jelentkezők száma 2011 óta nyolcezerrel, a felvetteké kétezerrel csökkent, több mint 9600-ról 7505-re. Jogi képzésekre 2011-ben még 15 ezren szerettek volna bekerülni, tavaly viszont már csak alig hétezren, azoknak a száma pedig, akik végül felvételt nyertek, hétezerrel négyezerre csökkent.

A műszaki képzésekre jelentkezők száma majdnem 25 ezerről 20 ezerre, a felvetteké pedig majdnem 14 ezerről kevesebb mint 11 ezerre csökkent 2011 és 2019 között. Természettudományi szakokra 2011-ben 11 és félezren, 2019-ben viszont már csak ötezren felvételiztek, közülük pedig alig 2300-an kerültek be a nyolc évvel korábbi 5740-es számhoz képest.

Társadalomtudományi szakokra csak feleannyian jelentkeztek 2019-ben, mint 2011-ben. A felvételizők száma 21 ezerről 10 ezerre, a felvételt nyerteké pedig hétezerről négyezerre csökkent.

Összességében a 2011-es általános felvételi eljárásban több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, főiskolára (közülük 98 ezren kerültek be), a tavalyi évben 112 ezren jelentkeztek, közülük majdnem 79 ezren nyertek felvételt.

A kötelező nyelvvizsga bevezetése újabb érvágás lett volna

Ha 2020-ban bevezették volna az összes alap- és osztatlan szakon a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, valószínűleg újra jelentősen csökkent volna az egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, ugyanis 2019-ben az elsőévesek majdnem harmada nem rendelkezett ilyennel. A követelményt végül a szakmai szervezetek tiltakozása miatt eltörölték.

A felvételi szigorítása a pedagógus- és az agrárképzést, a sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési szakokat, illetve az egészségtudományi területet, illetve a kisebb vidéki egyetemeket érintette volna a legsúlyosabban. A részleteket itt olvashatjátok.

Az egy emelt szintű érettségi követelménye megmaradt, ezt nem érezték problémásnak a szakmai szervezetek, mivel több képzési területen - például az orvosi szakokon -  eddig is elvárás volt az emelt szintű.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.