A műszaki képzésen tanulók csaknem háromnegyede férfi, mégis jóval több nővel lehet találkozni az építészmérnöki vagy a környezetmérnöki képzéseken. Azonban van egy képzési terület, ahol még ennél is nagyobb arányban tanulnak férfiak. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján megnéztük, hogy milyen a nemek megoszlása a különböző képzési területeken és szakokon.
AZ OECD-felmérésből kiderült, hogy Magyarországon az alsóbb oktatási szinteken még mindig nagyon alacsony a férfi pedagógusok aránya.
A gimnáziumokban a tanárok 30, az általános iskolákban mindössze 15 százaléka férfi. Az óvodákban a legrosszabb a helyzet: országszerte több mint 31 ezer óvodapedagógus dolgozik, közülük 131 férfi. Pedig a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra.
A diákok már alsós korukban azt hallják, hogy „ha ezt már most nem tudod teljesíteni, akkor az érettségin mi lesz veled” - Balatoni József történelemtanár, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője, ismertebb nevén Jocó bácsi, aki szerint hatalmas nyomás van a gyerekeken, „az érettségit 8-12 éven keresztül misztifikálják, mint a különféle gonoszt a mesékben, aki majd eljön, és elviszi őket, körülbelül így kezelik az érettségit is”. Jocó bácsi mesélt az Eduline-nak többek között a gyerekek és a szülők kapcsolatáról, az ehhez is kapcsolódó - a Felelős Szülők Iskolájával közösen rendezett - előadásaikról, valamint az oktatás problémáiról is.
Az óvodákban az egy százalékot sem éri el a férfi pedagógusok aránya, míg az általános iskolákban dolgozó 78 ezer tanító és tanár közül mindössze minden hetedik férfi. A gimnáziumokban már jobb a nemi arány, ott a pedagógusok harminc százaléka férfi. De vajon miért baj, hogy a tanári szakma elnőiesedett?
Bár ötezer fővel nőtt 2012 óta a tanárok száma, a férfiakat továbbra sem vonzza jobban a pedagógusi pálya - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatainak felhasználásával a Magyar Nemzet által készített összesítésből.
Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.
