Összeszedtük, hogy kinek jár többletpont a felvételin, hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni. Most kifejezetten a fogyatékosság után járó többletpontokra koncentrálunk.
Milyen igazolást kell ehhez beadni és hány pontot jelentenek ezek a kategóriák a felsőoktatási felvételin? Összeszedtük.
A hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élő diákok és a gyermeket nevelő jelentkezők is kaphatnak pluszpontokat az egyetemi-főiskolai felvételin.
Rengeteg gyereket érnek sérelmek, de az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántják őket.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő diákok felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
A szülőknek a járványügyi korlátozásokkal indokolták, hogy haza kell vinniük a gyerekeiket.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
