Bár az első helyre egy kanadai egyetem került, kifejezetten bővelkedik európai felsőoktatási intézményekben a Quacquarelli Symond (QS) 2025-ös fenntarthatósági egyetemi rangsora.
Nagyot esett vissza az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, ezzel pedig a Debreceni Egyetem beelőzte a tavalyi holtversenyben első helyen végzett magyar intézményeket.
Ha egyetemi rangsorokról van szó, már megszokhattuk, hogy a világ felsőoktatási intézményeit általában olyan szempontok alapján rangsorolják, mint a hallgatói és oktatói kiválóság, valamint a publikációk száma. Mindezek mellett azonban a Times Higher Education az alapján is készített egy rangsort, hogy mennyire fenntarthatóak bizonyos intézmények, hogyan próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét és törekednek a minél nagyobb szintű újrahasznosításra, a hallgatók megfelelő tájékoztatására, valamint cselekszenek a szegénység és a klímaváltozás felszámolása érdekében.
A brit Quacquarelli Symonds először publikálta fenntarthatósági rangsorát, amelyen három magyar egyetem szerepel. A legjobb eredményt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) érte el.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
