A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között Felsőoktatás
Gál Luca

A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között

A QS World University Rankings: Fenntarthatóság 2026 rangsor alapján ezek a magyar egyetemek a legjobbak társadalmi és környezeti fenntarthatóság terén.

A QS idén is közzétette a fenntarthatósági egyetemi rangsorát, melyben idén a svéd Lundi Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyeteme - kiemelkedő pontszámokat szerezve a fenntarthatóságot vizsgáló mindhárom kategóriában: környezeti hatás, társadalmi hatás és intézményi irányítás.

Az élmezőnyben van még a Torontói Egyetem, amely a második helyet szerezte meg, valamint a harmadik helyezett UCL (University College London). Az idei rangsor csaknem 2000 intézményt értékelt, bemutatva a világ különböző egyetemeinek fenntarthatósági törekvéseit.

A listában összesen 14 magyar egyetem kapott helyet, melyek közül is a legjobbra a Debreceni Egyetemet értékelték. Az intézmény a rangos 322. helyére került. Emellett még két egyetem szerepel a legjobb 400-ban: az SZTE és az ELTE.

Mutatjuk a magyar egyetemek listáját, zárójelben pedig a globális rangsorban szerzett helyüket:

  1. Debreceni Egyetem (322)
  2. Szegedi Tudományegyetem (338)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (377)
  4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (531)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (547)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (599)
  7. Pécsi Tudományegyetem (613)
  8. Széchenyi István Egyetem (721)
  9. Óbudai Egyetem (887)
  10. Pannon Egyetem (918)
  11. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (1401-1500)
  12. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1501+)
  13. Neumann János Egyetem (1501+)
  14. Miskolci Egyetem (1501+)
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.