Összesen 4170-en jelölték meg a jogászképzést a 2019-es felsőoktatási felvételin – mutatjuk, milyen pontszámra volt szükség az államilag finanszírozott helyhez.
Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.
Idén is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak, több mint tízezren jelölték meg a jelentkezési lapjukon, de több ezren próbáltak bejutni a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint a turizmus-vendéglátás szakra is. Itt találjátok a legtöbb felvételizőt vonzó BA- és BSc-képzések 2019-es ponthatárait.
Összesen 3484-en jutottak be a Budapesti Corvinus Egyetem magyar és angol nyelvű képzéseire – a tavalyinál többen kezdhetik meg a tanulmányaikat, és többen szereztek állami ösztöndíjas helyet. A legmagasabb corvinusos ponthatár a nemzetközi gazdálkodás alapszakon született: 465 pont kellett a sikeres felvételihez.
Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.
Hétfő éjfélig lehetett jelentkezni a középiskolákba. Már nem kell sokat várni a végleges eredményekre sem. De vajon, hogyan működik a rangsorolás. Vajon megelőzhet-e a felvételin jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló? Itt a válasz.
Több mint hetvenezer általános iskolás írta meg a központi középiskolai felvételit magyarból és matematikából – a diákoknak kétszer negyvenöt percük volt a feladatok megoldására. Milyennek találták a teszteket az Eduline olvasói? Az e-mailben és Facebookon érkezett véleményekből szemezgettünk.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) már kijavították a szombati középiskolai felvételi tesztjeit, megvannak az átlageredmények. A hatodikosok és a nyolcadikosok feladatsora is kiegyensúlyozottabb volt, mint tavaly, mindkét tantárgyból – írják.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
