Sok minden változik 2017-től a felsőoktatásban: ismét meg kell jegyezni egy-két új nevet, egyetemi karok vándorolnak intézmények között, és módosul néhány felvételi szabály is.
Beszámoltunk az egyetemek átalakításáról szóló államtitkári javaslatról, megnéztük, hogyan kell mostantól helyesen írni. Spórolási tippeket adtunk a hallgatóknak, és összegyűjtöttük, mi változik az idén a felsőoktatásban. A hét hírei és cikkei.
Könnyen lehet, hogy a 2015-ben felvételizők kevesebb képzés közül válogathatnak majd. Több szakon továbbra is kötelező lesz az emelt szintű érettségi, tovább emelkedik a minimumponthatár. Soroljuk a változásokat.
"Február elseje, kerek egy hete van hátra a kormánynak az ultimátum teljesítésére.
A kormány felsőoktatási intézkedéseire reagáló táblákat akasztottak a szegedi Dóm téren lévő szobrokra. A festők, írók és tudósok szobrára akasztott üzenetek a kormány bölcsészekkel kapcsolatos állásfoglalását és a művészeti képzésből való forráskivonást is kifigurázzák.
Feje tetejére állt az elmúlt pár évben a felsőoktatás: változtak az érettségi és a felvételi szabályai (és a java...
Az MSZP szerint az ország elszegényedéséhez vezet az, ha a miniszterelnök által elmondottak szerint alakítják át a...
Feje tetejére állította az egyetemek és főiskolák működését az új felsőoktatási törvény – lesz új diákhitel, szigor vár a túlfutókra, befellegzett a párhuzamos képzéseknek, az állam pedig még diplomázás után is a volt hallgatókon tartja a szemét. Mire számíthattok 2012 szeptemberétől? Összeszedtük a legfontosabb változásokat.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
