A legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek. Összeszedtük, hogy általánosan mire és mennyi pontot kaphattok 2024-es felvételin.
Decemberben elkezdődik a jelentkezés a 2024-es általános felsőoktatási felvételire, amire már a megváltozott felvételi szabályok lesznek érvényesek. Mutatjuk, hány pontot adnak az egyetemek a hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő vagy fogyatékossággal élő felvételizőknek.
December közepén indul az általános felvételi eljárás a 2023 szeptemberében induló képzésekre. Bár a nyáron bejelentett felvételi átalakítás miatt az egyetemek jelezték, hogy már idén is lesz néhány változtatás, az esélyegyenlőségi pontok rendszere egyelőre nem változik. Mutatjuk, mire számíthattok idén.
A legtöbb felsőoktatási intézmény 2024-től is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy gyermeket nevelő jelentkezők 40 többletpontot szerezhetnek, mutatjuk a részleteket.
Összegyűjtöttük, milyen jogcímen hány többletpontot szerezhettek az egyetemi-főiskolai felvételin.
Mutatjuk, pontosan hány többletpontot kaphattok esélyegyenlőségi jogcímen.
A hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élő diákok és a gyermeket nevelő jelentkezők is kaphatnak pluszpontokat az egyetemi-főiskolai felvételin.
Ezen a jogcímén 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó jelentkezők az idei felvételin is. Mutatjuk a részleteket.
Mennyi többletpontot kaphattok esélyegyenlőség jogcímen a 2020-as mesterszakos felvételin? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
Vannak különleges helyzetek, amikor esélyegyenlőség címén kaphattok többletpontot a felvételin. Megnéztük, hogy milyen esetben jár a pluszpont.
Tartós betegség, például cukorbetegség vagy ételallergia miatt is lehet többletpontot kapni az egyetemi felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.
A tudomány már nem csak a laborok és az egyetemek kiváltsága. Egyre több civil, diák és amatőr szakértő kapcsolódik be a kutatásokba a Citizen Science, azaz közösségi tudomány keretében. Önkéntesként adatokat gyűjthetnek, képeket osztályozhatnak, madarakat számolhatnak, vagy akár exobolygókat fedezhetnek fel – mindezzel valós tudományos eredményekhez járulnak hozzá.
