Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.
A még iskolába járó 18-24 évesek több mint fele lelépne az országból.
Magyarország sajnos nincs a listán.
Megemelték a szakorvosi fizetéseket, mégis súlyos összegekkel keresnek kevesebbet a pályakezdő fiatal orvosok.
A bérek jelentős növekedése egy idő után visszahozza a külföldön dolgozó fiatalokat - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az M1-en. Szerinte az ezután végzettséget szerző szakmunkások el tudnak majd helyezkedni a piacon. Persze, lesz nekik hely, ha ilyen sok szakképzett ember vándorol el.
Az eltelt negyed évszázad alatt 20 millió lakos hagyta el a régiónkat, köztük számtalan magyarral. A kivándorlás a fiatal és szakképzett munkaerőre jellemző, így lemarad a térség a fejlődésben.
Tíz év múlva alig lehet majd bejutni a háziorvoshoz, ha egyáltalán lesz valaki, aki felveszi a praxist - írja a Blikk.
A tavalyinál nagyobb azoknak a 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal adataiból.
Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon...
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Lőrincz Borbála mesél arról, három év angliai élet után miért fontolgatja még mindig a hazaköltözést.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Prinz Dániel mesél arról, miért nem versenyezhet a magyar felsőoktatás az amerikaival, és milyen az, amikor nem a kormány határozza meg, mit tanulhat, és mit nem.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében a 26 éves Rácz Péter mesél arról, milyen "kezdő kiköltözőnek" lenni, milyen hazajönni, és milyen bizarr tapasztalatokat szerezhet az ember erasmusos hallgatóként.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
