Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.
A még iskolába járó 18-24 évesek több mint fele lelépne az országból.
Magyarország sajnos nincs a listán.
Megemelték a szakorvosi fizetéseket, mégis súlyos összegekkel keresnek kevesebbet a pályakezdő fiatal orvosok.
A bérek jelentős növekedése egy idő után visszahozza a külföldön dolgozó fiatalokat - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az M1-en. Szerinte az ezután végzettséget szerző szakmunkások el tudnak majd helyezkedni a piacon. Persze, lesz nekik hely, ha ilyen sok szakképzett ember vándorol el.
Az eltelt negyed évszázad alatt 20 millió lakos hagyta el a régiónkat, köztük számtalan magyarral. A kivándorlás a fiatal és szakképzett munkaerőre jellemző, így lemarad a térség a fejlődésben.
Tíz év múlva alig lehet majd bejutni a háziorvoshoz, ha egyáltalán lesz valaki, aki felveszi a praxist - írja a Blikk.
A tavalyinál nagyobb azoknak a 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal adataiból.
Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon...
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Lőrincz Borbála mesél arról, három év angliai élet után miért fontolgatja még mindig a hazaköltözést.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Prinz Dániel mesél arról, miért nem versenyezhet a magyar felsőoktatás az amerikaival, és milyen az, amikor nem a kormány határozza meg, mit tanulhat, és mit nem.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében a 26 éves Rácz Péter mesél arról, milyen "kezdő kiköltözőnek" lenni, milyen hazajönni, és milyen bizarr tapasztalatokat szerezhet az ember erasmusos hallgatóként.
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
