Az Oktatási Hivatallal tárgyaló szakszervezet szerint a havi bruttó harmincezer forintos emelés segíthet, de továbbra is szükség van a bérek fejlesztésére.
Bár 50 százalékos béremelést ígértek, van, ahol a HUN-REN dolgozóinak csak 10 százalékkal emelkedik a fizetése.
A sok távozó miatt az OH-nál a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint komoly humánerőforrás-krízis alakult ki, ezért nyílt levelet írtak Orbán Viktornak és Pintér Sándornak.
A PDSZ által készített felmérésen a válaszadó pedagógusok majdnem a fele úgy tudja, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot, amihez a következő tanévben a 20 és 60 ezer forint közötti béremelés is jár.
Átlagosan 230 ezer forintot keresnek a nevelési-és oktatási munkát segítők a közoktatásban ma Magyarországon - az ő béremelésükért kampányol most a Pedagógusok Szervezete.
Június 29-én 10 órától a NOKS-os dolgozók megalázóan alacsony, átlagban mintegy nettó 230 ezres fizetésére hívják fel egy flashmob segítségével a Kossuth téren a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a CKA szervezésében.
Az intézmény új, saját fizetési rendszert vezet be.
Hiába az ország egyik legjobb egyeteme, ami a nemzetközi rangsorokban is jól szerepel; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az alacsony bérek miatt hiány van az oktatókból, nincs utánpótlás és a megmaradt dolgozókat is szinte már csak a lojalitás tartja az intézményben. A bérek semmiképp sem.
Új oktató-kutatói minimumbértábla bevezetése miatt 29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.
Idén a szakszervezetek szerint 5-7 százalékos béremelés lehet a reális.
Kihirdettük a legszebb magyar egyetem szavazás nyertesét, az Európai Bizottság kifejtette, hogy miért maradnak ki a modellváltó egyetemek továbbra is az Erasmusból és megemelték a tanárképzésen résztvevő diákok ösztöndíját – ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
2025-ben 9 százalékkal emelkedik a minimálbér.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
