A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a nemzetiségi iskolásoknak ötödik osztálytól át kell térniük az ukrán nyelven történő tanulásra.
A Zürichi Egyetem kutatói az Amazonas-medencében, Új-Guinea szigetén és Észak-Amerikában vizsgálták, milyen következményekkel járhat, ha eltűnik egy nyelv. Meglepő következtetésekre jutottak.
A cikkben olyan képeket találtok, melyek azt mutatják meg, hogy melyik nyelvet beszélik második nyelvként a világ országaiban.
Nem mindegy, ki hol él, milyen anyanyelvű emberek veszik körül élete első hónapjaiban.
Megtiltották az idegen nyelv használatát az alsó-ausztriai Mödlingben található iskolában, az igazgatói határozat szerint az intézményben a tanórákon kívül is csak németül lehet beszélni.
Rekordot döntött az egyik nagy-britanniai iskola: a redhilli St Matthew's diákjai negyvennégy különböző nyelven beszélnek, az órákon rendszeresen bábeli zűrzavar alakul ki.
Az állami iskolákban tanuló londoni diákok negyven százalékának nem angol az anyanyelve.
Néhány nappal ezelőtt megkérdezték tőlem, miért is szervezi a VIA NOVA ifjúsági csoport a ’Beiratkozási körutat’, hiszen aki elmegy a rendezvényeinkre az úgy is magyar iskolába adja gyermekét, aki pedig nem, az közömbös az ügy iránt? A VIA NOVA Ifjúsági Csoport elnöke, Nagy Péter, az alábbiakban válaszolt a kérdésre:
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
