„A Corvinus nem lesz magánegyetem” – mondta Pálinkás József az RTL hétfői Magyarul Balóval című műsorában. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egykori elnöke szerint ha nem lesz jelentős béremelés a felsőoktatásban, nem lesznek kimagasló képességű egyetemi oktatók sem.
Több főiskola alkalmazott egyetemi címet kapott, új nevet vett fel az egyik budapesti felsőoktatási intézmény, emelkedik a szociális ösztöndíjak összege, indul az újabb diplomamentő program. Összegyűjtöttük a felsőoktatásban tanulókat érintő legfontosabb változásokat.
Augusztus elsejétől alkalmazott tudományos egyetemeként működik tovább az Edutus Főiskola - közölte az intézmény.
Már csak az országgyűlés jóváhagyása kell ahhoz, hogy alkalmazott tudományok egyetemeként működhessen tovább az Edutus Főiskola.
Persze a kecskeméti intézmény nem tűnik el, csak átnevezik, ez pedig péntektől hivatalossá vált. Rejtély, miért kell egy év után átnevezni az intézményt.
Augusztustól - egy kivétellel - eltűnnek az állami főiskolák, akkor olvad ugyanis a Semmelweis Egyetembe az konduktorokat képző Pető András Főiskola. Egyetlen állami főiskola van csak a gáton, és annak sincs könnyű dolga.
Hiába keresitek a Szolnoki Főiskolát? Nem értitek, hová tűnt a Szent István Egyetem állatorvosi kara? És mi lett a Nyugat-magyarországi Egyetemmel? Összegyűjtöttük nektek az intézményi változásokat.
Alkalmazott tudományok egyetemeként működhet január 1-jétől a Budapesti Metropolitan Főiskola. Az intézmény több lehetőséget is lát a rang elnyerésében.
Alkalmazott tudományok egyetemévé válhat a Budapesti Gazdasági Főiskola a közeljövőben az új felsőoktatási törvény alapján.
Négy típusba - tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola - sorolná a felsőoktatási intézményeket az új felsőoktatási koncepció, amelyet kedden tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal, és amely decemberben kerülhet a kormány elé.
Magyarországon eddig ismeretlen, Németországban, Ausztriában és Hollandiában azonban évtizedek óta jól működő intézménytípus jöhet létre a következő években, ha az oktatási államtitkárság beépíti az új felsőoktatási törvény szövegébe azt a javaslatcsomagot, amelyet egy múlt heti felsőoktatási konferencián állítottak össze magyar és külföldi rektorok, oktatási szakemberek.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
