Egy friss kutatásból kiderül: a legkevesebbet a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját.
A népszerű szakokon évek óta kevés az állami ösztöndíjas hely, az albérletek ára meredeken emelkedik, és a vonatjegyre is egyre több pénzt kell félretenni − ezek a tényezők akár versenyelőnybe is hozhatnák a vidéki egyetemvárosokat, a vidéki hallgatók egy része mégis Budapesten tanulna tovább. Pedig Budapesten kívül is van egyetemi élet, nem is akármilyen. A Campus Plusz 2017 cikke.
A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért?
Háromágyas kolis szoba? Bérelt garzon a külvárosban? Ennél sokkal jobbat mondunk: szebbnél szebb luxuslakásokat lehet bérelni, méghozzá néhány lépésre az ELTE-től, a Corvinustól és a Képzőtől. Persze kell hozzá "némi" tőke - kiszámoltuk, hány havi ösztöndíjat kellene félretennetek egyhavi bérleti díjra.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
