Egy friss kutatásból kiderül: a legkevesebbet a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját.
A népszerű szakokon évek óta kevés az állami ösztöndíjas hely, az albérletek ára meredeken emelkedik, és a vonatjegyre is egyre több pénzt kell félretenni − ezek a tényezők akár versenyelőnybe is hozhatnák a vidéki egyetemvárosokat, a vidéki hallgatók egy része mégis Budapesten tanulna tovább. Pedig Budapesten kívül is van egyetemi élet, nem is akármilyen. A Campus Plusz 2017 cikke.
A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért?
Háromágyas kolis szoba? Bérelt garzon a külvárosban? Ennél sokkal jobbat mondunk: szebbnél szebb luxuslakásokat lehet bérelni, méghozzá néhány lépésre az ELTE-től, a Corvinustól és a Képzőtől. Persze kell hozzá "némi" tőke - kiszámoltuk, hány havi ösztöndíjat kellene félretennetek egyhavi bérleti díjra.
Sok iskolában hagyomány, hogy a diákok decemberben megajándékozzák egymást. Míg egyes osztályokban jelképes összegből szervezik az ünneplést, máshol akár 5–6000 forintos ajándékokra is számítanak. A növekvő anyagi különbségek miatt azonban egyre több család számára okoz feszültséget az ünnepi készülődés, és vannak gyerekek, akik az anyagiak miatt mindezekből kimaradnak.
