Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra - egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
Az EMMI államtitkára olyan uniós adatokból idézett, amelyek mást mutatnak az oktatás finanszírozásáról az általa vázolt képhez képest.
Trónfosztás az élen és három vidéki gimnázium a top15-ben – a korábbi évekhez képest jelentős átrendeződés történt Magyarország legjobb középiskoláinak 2026-os HVG rangsorában. A lista élén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium végzett, megelőzve az Eötvöst és a Toldyt, miközben a Trefort és az Apáczai is visszacsúsztak.
