Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra - egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
Kiadványában a bizottság megállapította, hogy további előrelépés történt számos fontos uniós oktatási és képzési cél megvalósítása felé, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tanárokat jobban kell támogatni, a tanári hivatást pedig vonzóbbá kell tenni a pályaválasztók számára.
A beszámoló adatai azt mutatják, hogy az oktatásra fordított tagállami kiadások uniós szinten nagyjából változatlanok maradtak. A tagállamok csaknem elérték a korai iskolaelhagyás csökkentésére vonatkozó célkitűzésüket - a lemorzsolódók aránya 2009 és 2018 között 14,2 százalékról 10,6 százalékra mérséklődött, Magyarországon azonban 11,5 százalékról 12,5 százalékra emelkedett az arányuk.
A koragyermekkori nevelésben részt vevő gyermekek aránya a 2009-2017-es időszakban 90,8 százalékról 95,4 százalékra emelkedett, Magyarországon pedig eléri a 95,6 százalékot.
Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Európában folyamatosan növekszik az oktatásban való részvétel, ugyanakkor uniós szinten minden ötödik, Magyarországon pedig minden negyedik 15 éves tanuló még mindig nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására.
Az Oktatási és Képzési Figyelő Magyarországra vonatkozó országjelentése többek között megállapította, hogy a közelmúltban bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok a korábbinál magasabb végzettséggel rendelkeznek. Továbbá beszámolt arról, hogy Magyarországon új középtávú stratégiát fogadtak el a szakképzés és a felnőttoktatás korszerűsítésére, és hogy megerősítették a diákok teljesítménye közötti különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket, miközben szigorodtak a felsőoktatásban való részvétel feltételei.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
